|
 Polgári kollégium vélemények 2008, 2010
A
Somogy Megyei Bíróság Polgári,- Gazdasági és
Közigazgatási Kollégiumának
2001-2006. április 21.
napjáig meghozott szakmai tárgyú véleményei
A Somogy Megyei Bíróság Polgári, Gazdasági és Közigazgatási Kollégiumának véleménye az érvénytelenségi perekről
A személyiségi
jogok sérelmével kapcsolatban megállapított vélemény
Perköltség
1/2003. (VI. 19.)
számú kollégiumi vélemény
2/2003. (VI. 19.)
számú kollégiumi vélemény
3/2003. (VI. 19.)
számú kollégiumi vélemény
5/2003. (VI. 19.)
számú kollégiumi vélemény
7/2003. (VI. 20.)
számú kollégiumi vélemény
8/2003. (VI. 20.)
számú kollégiumi vélemény
1/2004. (IV. 30.)
számú kollégiumi vélemény
1/2005. (IV. 29.)
számú kollégiumi vélemény
2/2005. (IV. 29.)
számú kollégiumi vélemény
3/2005. (IV. 29.)
számú kollégiumi vélemény
4/2005. (IV. 29.)
számú kollégiumi vélemény
5/2005. (IV. 29.)
számú kollégiumi vélemény
A személyiségi jogok
sérelmével kapcsolatban megállapított vélemény
Ismeretlen tettes ellen
tett feljelentés esetén a feljelentésben foglalt sértő
kitételek nem alapozhatják meg a feljelentő
felelősségét.
A többségi álláspont szerint
a jó hírnév sérelme akkor is megvalósulhat, ha az
inkriminált kitétel négyszemközt hangzik el. Ebben az
esetben is a bizonyítás általános szabályait kell
alkalmazni.
Az egységes vélemény szerint
a kis jelentőségű ügyekben is megállapítható a jó hírnév
sérelme, de az adott eset körülményeinek mérlegelése
során dönthető el, hogy ez megalapozza-e a kártérítési
felelősséget.
Gazdasági társaság esetében
is megállapítható a jó hírnév sérelme.
Felszámolási eljárás
A kollégium a Somogy Megyei
Bíróság Közigazgatási, Gazdasági és Munkaügyi
kollégiumának 2001. november hó 12. napján meghozott
egyhangú véleménye alapján a felszámolási eljárás
körében az alábbi álláspontot foglalta el:
A csődeljárásról, a
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi XLIX. tv. módosításáról rendelkező, 1997. évi
XXVII. tv. 12. §-ának értelmében az 1997. augusztus 6.
előtti kezdő időpontú felszámolás esetén az ez után
indult peres eljárásban – ideértve a viszontkeresetet
is - nem érvényesíthető a felszámolói vagyonnal
kapcsolatos semmilyen igény, hanem csak a felszámolási
eljárás keretében.
Az 1997. augusztus 6. napja
utáni kezdő időpontú felszámolási eljárás esetében az
ezt követően indult peres eljárásokban – ideértve a
viszontkeresetet is – a felszámolói vagyonnal
kapcsolatos pénzkövetelés nem érvényesíthető, minden más
igény, köztük a tulajdoni igény elbírálása, az általános
polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
A munkaügyi vitában
érvényesített pénzkövetelés az általános polgári jogi
pénzkövetelés sorsát osztja, így az továbbra is csak a
felszámolási eljárás keretében érvényesíthető.
Végrehajtási eljárás
A módosított 1994. évi LIII.
tv. (Vht.) alkalmazása körében a kollégium az alábbi
véleményeket alakította ki:
A bírósági gazdasági hivatal
által kiállított értesítés végrehajtható okiratnak
minősül.
Amennyiben a zálogjogosult
bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba a végrehajtást
kérő, illetőleg adós nem valószínűsíti azt, hogy a
zálogjogosult követelésének jogalapja vagy
összegszerűsége vitás, akkor a beadványt hiánypótlás
nélkül el kell utasítani és engedélyezni kell a
zálogjogosult bekapcsolódását.
A Vht. 7. § (5) bekezdése
alapján a végrehajtási eljárásban a végrehajtási
ügyintéző kérelem nélkül is keresse meg a cégbíróságot
az adós bankszámla számának és számlavezető bank
közlésének érdekében, ugyanis ezek az adatok a
cégbíróságnál rendelkezésre állnak. Ha a végrehajtást
kérő további adatokat a bankokra nézve nem közöl, külön
kérés nélkül a bankok megkeresése nem indokolt.
A kollégium többségi
véleménye szerint a végrehajtási eljárás szünetelésének
megállapítására csak a Vht. 52. §-a alapján kerülhet
sor, mögöttes jogszabályként nem alkalmazható a Pp. 137.
§-a.
Nem alakult ki egységes
vélemény abban a körben, hogy a gyermektartásdíj
módosítása esetén a végrehajtási lapot milyen
tartalommal kell kiállítani. 6 kollégiumi tag véleménye
szerint a végrehajtási lapot csak a különbözetre kell
kiállítani, 9 vélemény szerint az új végrehajtási lapot
a felemelt teljes összegre kell kiállítani.
A kollégium egységes
véleménye szerint a megyei bírósági végrehajtó által
foganatosított eljárásba történő bekapcsolódás esetén a
bekapcsolódás engedélyezéséről az a helyi bíróság
illetékes dönteni, melynek területén a foglalás történt.
A zálogjogosult
bekapcsolódása esetén a végrehajtási eljárásban
elsősorban a zálogjogosult követelését kell kielégíteni
és ezt követően kerülhet sor azon követelés
kielégítésére, amelynek behajtása érdekében az eljárás
indult.
Kamat
A kollégium megtárgyalta a
Baranya Megyei Bíróság 2/2002.(VI.17.) ajánlását a
kamatokról, és azt egyezően a kollégiumvezetők
részvételével tartott konzultatív tanácskozás
álláspontjával az alábbiak szerint fogadta el:
A 2001. szeptember 1. előtt
keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésnél a
kamat mértéke 2001. december 31. napjáig évi 20%, ezt
követően pedig az évi költségvetési törvényben
meghatározott mértékű kamat.
1.)
A 2000. évi
LXXXVIII tv-nek a 2001. évi LXXXVII. Törvénnyel
módosított 3. §-a mind az ügyleti, mind a késedelmi
kamat megállapítása során alkalmazandó.
2.)
a.) A 2000.
szeptember 1. előtt kötött szerződések és létrejött
jogügyletek esetében, mind az ügyleti kamat, mind a
késedelmi kamat mértékét a szerződés megkötése, illetve
a jogügylet létrejötte idején hatályos jogszabályi
előírásoknak megfelelően kell megállapítani, az így
megállapított mértékű kamat megfizetésére kell a
pervesztes felelt kötelezni. A 2002. január 1. után
esedékessé vált kamat mértékére a 2001. évi LXXXVII. tv.
rendelkezései lesznek az irányadók.
b.) A 2000. szeptember 1. és
2001. december 31. között létrejött jogviszonyok
esetében a 2000. évi LXXXVIII. törvényben megállapított
mértékű kamat megfizetésére kell a pervesztes felelt
kötelezni, amennyiben a kamatkövetelés esedékessége
2002. január 1. előtt következett be. A 2002. január 1.
után esedékes kamatokra azonban a 2001. évi LXXXVII. tv.
előírásai lesznek az irányadók.
3.)
A marasztaló
döntésben a döntés meghozataláig terjedő időre a kamat
mértékét pontosan meg kell határozni, az ezt követő
időre az évi költségvetési törvényben meghatározott
mértékű kamat megfizetésére kell a pervesztes felet
kötelezni.
Perköltség
A kollégium megtárgyalta a
Baranya Megyei Bíróság Kollégiumának, valamint a
Veszprém Megyei Bíróság Kollégiumának az ügyvédi
munkadíjjal, illetve perköltséggel kapcsolatos
véleményét, azzal alapvetően egyetértve az alábbi
álláspontot alakította ki:
A bírósági eljárásban
megállapítható ügyvédi költségekről szóló 8/2002.
(III.30.) IM. számú rendelet 3. § (1) bekezdése
alkalmazásával a megbízási szerződésben kikötött
munkadíj, valamint készkiadások perköltségkénti
megállapítására akkor kerülhet sor, ha a fél
képviseletét ügyvéd, vagy megbízási jogviszony keretében
jogtanácsos látja el, és a fél a megállapítás iránt
indítványt terjeszt elő.
A bíróságot a fél
indítványozási joga kapcsán tájékoztatási kötelezettség
nem terheli.
A munkadíjjal kapcsolatos
megállapodás tényének és összegének igazolása akkor
szükséges, ha a Pp. 79. § (1) bekezdés, valamint 163. §
(2) bekezdésének alkalmazása során ezt a bíróság
indokoltnak tartja, vagy az ellenérdekű fél azt
vitatja.
Ha az arra jogosult
indítványozási jogát nem gyakorolja, a bíróság a
munkadíjat a Pp. 78. § (2), és 79. § (1) bekezdése
alkalmazásával hivatalból a fél által előadott és a
szükségeshez képest igazolt adatok alapján állapítja
meg.
A díj megállapításakor a
bíróság mérlegeli a pertárgy értékét, az ügy
munkaigényességét, a megtartott tárgyalások számát, és
az azon történő megjelenést, valamint a jogi képviselő
által készített beadványok mennyiségét és szakmai
színvonalát, az eljárás ésszerű időben történő
befejezését elősegítő-, vagy azt gátló voltát, továbbá
a kamarai ajánlások tartamát.
Ha a jogi képviselő
készkiadásait nem részletezi és nem igazolja, a
készkiadások megállapítását mellőzni kell, kivéve, ha
annak felmerülése és összege a per adatai alapján
egyértelműen megállapítható.
1/2003. (VI.19.) számú
kollégiumi vélemény:
A Pp. 2. § (3) bekezdésében
szabályozott jogintézmény alkalmazása esetén a
kártérítés szabályai azzal alkalmazhatók, hogy hátrányt
nem kell bizonyítani.
2/2003. (VI. 19.) számú
kollégiumi vélemény:
A perek ésszerű
befejezéséhez fűződő jogot a per egész időtartamát
figyelembe véve kell értékelni, ezen belül egyes
jogszabályban meghatározott határidő bíróság általi
elmulasztása nem alapozza meg önmagában a bíróság
kártérítési felelősségét.
3/2003. (VI. 19.) számú
kollégiumi vélemény :
A Pp. 23. § (1) bekezdés g.)
pontja értelmezése azt jelenti, hogy a személyhez fűződő
jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények
érvényesítése iránt indított perek megyei bíróság
hatáskörébe tartoznak. A személyhez fűződő jogok körébe
tartozik az élet és a testi épség is. Ennek megfelelően
a jogszabály szigorú nyelvtani értelmezése szerint,
valamennyi baleseti kártérítési per a megyei bíróság
hatáskörébe tartozik, függetlenül attól, hogy a fél csak
kártérítési igényt érvényesít, vagy személyiségi jogának
megsértésére hivatkozással a Ptk. 85. § (1) bekezdés a.)-d.)
pontjába tartozó igényt is.
Megjegyzés : A kollégiumi
vélemény a Legfelsőbb Bíróság által a meghozatalt
követően kialakított ellentétes gyakorlatra tekintettel
nem iránymutató.
5/2003. (VI. 19.) számú
kollégiumi vélemény :
Az Itv. 58. § (1)-(3)
bekezdésében írt, és a 42. § (2) bekezdés szerint
kiegészített 3%-os mértékű illeték alapján a mérséklési
kötelezettség a peres eljárás folyamán kiegészítésre
került (illetékalap 6 %) illeték egészére vonatkozik.
Indoka az, hogy az illetéktörvény 58. § (5) bekezdése
szerint a mérséklési kötelezettség csak a kiegészített
és nem a kiegészítő illetékre terjed ki.
7/2003. (VI. 20.) számú
kollégiumi vélemény:
A 33/2002. (XII.23.) IM.
rendeletnek (a továbbiakban Edr.) a pártfogó ügyvédek,
ügygondnokok, továbbá a szakértők díjára és
költségtérítésére vonatkozó rendelkezései csak akkor
alkalmazhatóak, ha az 2002. december hó 31. napját
követően történt. Ha a kirendelésre 2003. január 1.
előtt került sor, és ugyanazt a szakértőt a bíróság
tárgyalásra idézi, vagy a szakvéleményt kiegészítteti, a
díj összegét az ÁFA figyelmen kívül hagyásával (tárgyi
ÁFA-mentesség) kell megállapítani.
A kirendelő végzésben a
szakértőt az alábbiakról tájékoztatni kell:
-
díj kifizetése
– alanyi adómentesség esetében is – csak adószámmal és
számlakibocsátási jogosultsággal rendelkező szakértő
részére történhet meg.
-
a
költségjegyzékben a szakértő köteles megjelölni azt,
hogy alanyi adómentességet élvez, vagy a díj és
költségtérítés tekintetében ÁFA felszámítására jogosult,
ÁFA levonási joggal rendelkezik.
A pártfogó ügyvédet és az
ügygondnokot is a kirendelő végzésben kell felhívni az
alanyi adómentességgel kapcsolatos nyilatkozatának
megtételére, és az erre adott választ – ha írásban nem
történik meg az ügyvéd részéről – a jegyzőkönyvben fel
kell tüntetni.
A pártfogó ügyvéd,
ügygondnok és szakértő részére járó díjakat,
költségtérítést – ahol az Edr. rendelkezései
alkalmazhatóak – olyan módon kell a végzésben
megállapítani, hogy az önállóan tartalmazza a külön
jogszabályok szerint járó munkadíjat és nettó
költségeket, az ezek után járó ÁFA-t, valamint az így
kiszámított teljes összeget.
A végzés jogerőre
emelkedését követően a bíróság a határozat egy példányát
8 napon belül megküldi a Bírósági Gazdasági Hivatalnak
vagy – helyi bíróságok esetén – a letét, ellátmány
kezelésével megbízott dolgozónak. A jogerőre
emelkedésről a szakértőt külön tájékoztatni nem kell. A
számla benyújtását a BGH vagy a letét (ellátmány)-kezelő
köteles kérni a végzés kézhezvételét követő 3 munkanapon
belül.
A kifizetést megelőzően
számla kibocsátása a szakértő és pártfogó ügyvéd
(kirendelt ügygondnok) részéről is kötelező, függetlenül
attól, hogy az Edr. rendelkezései alkalmazhatók-e vagy
sem. Ezt a kötelezettséget az alanyi adómentesség
megléte sem érinti.
A tolmács díjára jogszabályi
előírás nincs, azt a bíróság a tolmács által kért díjon
belül szabadon állapítja meg.
Egyebekben az ajánlás előző
pontjai a tolmács díjára és költségeire is irányadóak.
8/2003. (VI. 20.) számú
kollégiumi vélemény :
Az 1990. évi XCII. törvény
38. § (1) és (3) bekezdés alapján a perköltség a felet
illeti meg, illetőleg terheli, ezért az esetlegesen
visszaigényelhető illeték jogosultjának is a felet kell
megjelölni.
1/2004. (IV. 30.) számú
kollégiumi vélemény:
A költségmentesség
feltételeit meghatározó konkrét jogszabály megjelenéséig
jogi személyek, illetve a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságok részére költségmentességet
engedélyezni nem lehet.
1/2005. (IV. 29.) számú
kollégiumi vélemény:
A kollégium egyetért a
Legfelsőbb Bíróság 2004. december hó 2. napján
megtartott ülésén 3. szám alatt elfogadott (BH.
2005/3.), valamint a Csongrád Megyei Bíróság Polgári,-
Gazdasági és Közigazgatási Kollégiumának 1/2005. (I. 7.)
számú kollégiumi véleményének (BDT. 2005/2.) a megyei
bíróságon történő alkalmazásával.
2/2005. (IV. 29.) számú
kollégiumi vélemény :
A kollégium egyetért azzal,
hogy ügyleti kamat mértékének a megállapításánál
elsősorban, amennyiben van ilyen külön jogszabály, ennek
rendelkezéseit, ennek hiányában a felek megállapodását
kell figyelembe venni. A megállapodás és külön
jogszabályi rendelkezés hiányában a Ptk. 232. § (2)
bekezdésében megállapított mértéket.
3/2005. (IV. 29.) számú
kollégiumi vélemény:
A kollégium véleménye
szerint a késedelmi kamat mértéke tekintetében külön
jogszabályi rendelkezés hiányában elsősorban a felek
megállapodása az irányadó, és amennyiben a felek
megállapodása késedelmi kamat mértékére nem terjed ki,
akkor alkalmazandó a Ptk. 301. §, valamint a Ptk. 301/A.
§-ban meghatározott kamat mértéke.
4/2005. (IV. 29.) számú
kollégiumi vélemény:
A felek által megállapított
ügyleti, illetve késedelmi kamat mérséklésére, valamint
a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéses
kapcsolataiban a felek által megállapított késedelmi
kamat mértékének felemelésére, illetve esedékességének a
megváltoztatására a bíróságnak csak erre irányuló
kérelem előterjesztése esetén van lehetősége.
5/2005. (IV. 29.) számú
kollégiumi vélemény:
A kollégium véleménye
szerint, bár jogszabály nem zárja ki, a gazdasági
társaság képviselőjének tanúkénti kihallgatását, azonban
a tanúvallomás mérlegelésénél a gazdasági társaság
képviselőjének érdekeltségét mindenképpen figyelembe
kell venni.
 |
